tag:blogger.com,1999:blog-3402581638900634486.post4554485109906937923..comments2014-03-31T16:55:08.939+02:00Comments on ♪Girl Behind the Songs♪: Chapter 22Nina Lawhttp://www.blogger.com/profile/11776429024160858684noreply@blogger.comBlogger5125tag:blogger.com,1999:blog-3402581638900634486.post-59782814921533133792014-03-31T16:55:08.939+02:002014-03-31T16:55:08.939+02:00Lesz folytatás? Reménykedem benne!
RoxiiiLesz folytatás? Reménykedem benne!<br />RoxiiiAnonymousnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3402581638900634486.post-41848233394030576412014-02-08T13:10:59.348+01:002014-02-08T13:10:59.348+01:00Szia! :)
A vizsgáimat befejeztem, szóval megérdem...Szia! :)<br /><br />A vizsgáimat befejeztem, szóval megérdemelt pihenésemet töltöttem, és megkoronáztam ezzel a csuda jó fejezettel, bár elég későn jutottam el ide, de még időben. :) Nagyon tetszett, imádtam! Nagyon izgultam Oliviáért, azt hittem nagy a baj, szóval Zaynnel együtt az én gyomrom is összeszorult a félelemtől, és aztán hatalmas kő esett le a szívemről. Remélem ez a baleset végre felnyitja a két kis drága szemét, és az elhangzottakat nem fogják majd a félelemre, az adrenalinra, hanem igen is szembe néznek végre a nyilvánvalóval, és együtt lesznek, a saját érdekükben. ;) <br />Ezen kívül, akitől még a lélegzetem is elállt az Harry! Mindig is így képzeltem őt el, kiszámíthatatlannak, ez a táskás dolog nagyon szép gesztus, ha Szelina nem kéri őket, én igényt tartanék legalább egy darabra. :) Nagyon kíváncsi vagyok, mi fog kisülni ebből, Styles ugyanis nincsen hozzászokva ahhoz, hogy egy nő után menni kell, szerintem, de talán pont ez fogta meg Szelinában. Nagyon várom a folytatást, remélem hamarosan olvashatom, persze tudom, hogy elfoglalt vagy, én türelmesen várok!<br />Puszi: Ágiágihttps://www.blogger.com/profile/00372814180634099501noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3402581638900634486.post-59794160164090039922014-01-10T13:47:13.629+01:002014-01-10T13:47:13.629+01:00Szia:)!
Imádom az egész történetet,a szereplőket,...Szia:)!<br /><br />Imádom az egész történetet,a szereplőket,a fordulatokat. Egyszerűen tökéletes az egész sztori. Ahogy ez a rész is az volt. Azt kell,hogy mondjam valahogy nincs hiányérzetem amiatt,hogy nem naponta van új rész, mert egyszerűen egy új fejezetben annyi izgalom,történés és gondolkodni való van,hogy az izgatottság kitart addig amíg nem jön az újabb rész. Nem igazán tudom ezzel,hova akartam kilyukadni,vagy,hogy érthető,hogy mit akarok mondani. De ez mind természetesen pozitív dolog :).<br /><br />A részről újat egyszerűen nem tudok mondani.Fantasztikus lett.<br />Kicsit megijedtem,hogy valami komoly baja esett Oliviának,de szerencsére nagyobb volt az ijedelem.<br />A kedvenc részem a vége volt.Szelina és Harry.Annyira,de annyira szeretném,hogy happy end legyen a vége a kapcsolatuknak:D. <br />Várom a következő részt:)!<br />Üdv.:Vivcsó<br /><br />Ui.:bocsánat,hogy ennyire röviden sikerült véleményeznem :)!Anonymousnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3402581638900634486.post-81900219228749178002014-01-09T20:48:43.581+01:002014-01-09T20:48:43.581+01:00Drága Kinga!
Én valami hihetetlenül szégyellem mag...Drága Kinga!<br />Én valami hihetetlenül szégyellem magamat, amiért elmulasztottam az előző fejezet kommentálását. Fogalmam sincs, hogyan fordulhatott elő.<br />Természetesen nagyon tetszett, a leginkább Zayn féltékenysége és Olivia makacssága fogott meg, hihetetlen karakterek... hogy lehet valakinek imádni a rossz tulajdonságait? Én megmondom, úgy hogy egy zseni vagy! Továbbá egyszerűen meghatott Harry kis magában lefojtatott monológja. A "kemény külső" úgy fest mégis érző bensőt takar.. most szimpatikusabbá vált az Úr, mint ezelőtt valaha. :)<br /><br />Ez fejezet pedig... hát régóta várok erre.Bevallom, volt egy rossz előérzetem, ami be is igazolódott, szóval nagyon örülök, hogy egybe olvastam a két fejezetet. Ijesztő és hátborzongató volt, ahogy előbb Olivia fejében lejátszódott a jelenet, majd az Zayn szeme láttára be is következett. Futkosott rajtam a hideg. Úgy látszik ma a "megható" szót fogom ismételgetni, de engem mindig szíven talál, mikor valaki attól fél, hogy a kimondatlan érzéseit nem tudja többé elmondani annak, akinek szólnak. A történetben csak néhány perc volt az egész, de én igyekeztem a lehető leggyorsabban falni a sorokat, addig, amíg Zayn ki nem szedi Olit abból a roncsból. És az újabb hidegrázás meghatódottsággal fűszerezve, mikor a félájult lány Zayn nevét suttogta. Megrémültem. Nem kicsit. De mégis boldog voltam, hiszen mint mondtam, régóta várok ilyen egyértelmű érzelemkifejezésekre, ami most mindkét fél részéről megtörtént. Tetszett. NAGYON! És amikor Olivia magához tért.. azok a szavak, nézések.. hát simogatták a szívemet. Alig várom a következő részt, amiben talán már... és akkor nem is mondok többet. :) Te vagy az író, én meg a lelkes olvasó.<br />Harry és Szelina.. hát én iszonyatosan szurkolok nekik. Szép hosszú, bonyodalmakkal, vitákkal, érzelmi viharokkal teli cselekményszálra számítok, de éppen ezért izgalmas, és érdekes. Határozottan kedvelem ezt a lányt.<br /><br />Neked is boldog, sikeres, élményekkel teli új évet kívánok!<br />Alig várom a következő részt, de tudod, én a türelmemről vagyok híres, szóval csak nyugodtan, hisz a jó munkához idő kell. Nem tudom ezt ki találta ki, de bölcs ember volt. :)<br /><br />Légy jó!<br />Puszi Jenni~ Jenni ~https://www.blogger.com/profile/16761882265273833953noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3402581638900634486.post-50696430084412766162013-12-31T01:46:00.876+01:002013-12-31T01:46:00.876+01:00Szia, Kinga! :)
Tudsz arról, hogy mennyire szeret...Szia, Kinga! :)<br /><br />Tudsz arról, hogy mennyire szeretlek?!<br />Nos, a fejezetek - mivel te írtad őket - nem lehetnek rosszak, nem is voltak azok. Teljesen átéltem őket, nevettem, reszkettem, féltem. Imádom. Nagyon szeretem a stílusodat, de ezekről te tudsz, semmit nem változott a véleményem az írásmódoddal kapcsolatban. Veled kapcsolatban még mindig ugyan úgy érzek, mint - kicsivel több, mint - két évvel ezelőtt, sőt, az imádatom az írásaid irányába minden egyes fejezeteddel növekszik. Most már komolyan az a bajom veled, hogy nem találok hibát - néhány félreütött karaktert leszámítva -, ami azért eléggé idegesítő, hiszen mostanában nagyon szőrszálhasogató vagyok. Nem tudok rosszat mondani, az az igazság, ezen a blogon nem is áll szándékomban rosszat írni. Amikor feljöttem ide és láttam, hogy van két új fejezet, mindjárt elöntött a izgalom. Olvasni akartam. El is olvastam. És tudod mi van? Imádom, imádom, imádom! Majd akkor lesz furcsa, ha már nem lepődöm meg egy-egy fejezetednél, hogy mennyire jó. Na de nem dicsőítelek, mert még a végén a fejedbe száll. Az az igazság, hogyha én most kitérek bármelyik szereplőre és/vagy cselekményre, akkor itt leszek még holnap is, szóval maradjunk annyiban, hogy egy-egy szemszög olvasása alatt azt gondoltam "Nehogy vége legyen, felőlem akár az egész fejezet lehet XY szemszögéből írva, csak nehogy vége legyen." Ebben csak az az egy picurka bökkenő van, hogy minden egyes szemszög alatt ezt gondoltam. Ez pedig ugye elég sok fejezetet jelent a te szempontodból, mert az úgy oké, hogy felrakod, mi meg olvassuk. Csak természetesen nem kattintásra íródik a fejezet, ezzel van munka, meg is kell írni, amihez idő kell. A türelem rózsát terem, én pedig utálok türelmes lenni, de teljesen megértem, hogy nem tudod minden héten hozni a frissítést. Megértem, de nem örülök neki. Szokták mondani, hogy a jóból is megárt a sok, nos, ebből a jóból nem tud. Egész nap képes lennék olvasni. Minek nekem a drog, alkohol, ha itt vannak a sorozataim, a könyveim és a te írásod (ja és a férjemről sem szabad elfeledkezni)? :D<br />Nagyoooon vároooom a folytatást Kedves! :)<br />Mondanám, hogy siess vele, de nem siettetlek, csak írj szépen és nyugodtan; de tudd, hogy nem felejtkezem meg rólad, mindig visszatérek. Nem szabadulsz meg tőlem egykönnyen. :D<br />Puszillak milliószor, Adéladadelhttps://www.blogger.com/profile/18127932014436703773noreply@blogger.com